Hírarchívum
Közlemény - Tévesen idézett javaslatok a napközbeni ellátások bővítéséről
2010.03.13 | Hír
A koragyermekkori napközbeni ellátások bővítéséről szóló tanulmányunkkal kapcsolatban a napokban megjelent sajtóhírek pontatlanul vagy tévesen idézik egyes javaslatainkat. A hírekben két olyan, nekünk tulajdonított javaslat is megjelent, amelyek kifejezetten ellentétesek a tanulmányban közöltekkel, ezért helyreigazítással élünk.
A Magyar Nemzet a gyes utalvánnyá alakítására vonatkozó javaslatunkat idézi tévesen. Tanulmányunkban azt javasoltuk, hogy a gyermek egy éves kora után ma már munka mellett is járó gyes-t a gyermek két éves kora felett intézményes koragyermekkori ellátás igénybe vételére jogosító gyermekellátási utalványok formájában lehessen csak megkapni. 2009 áprilisában, amikor a javaslatot először megfogalmaztuk, ez a gyes harmadik évének utalványra váltását, 2009 júniusában (a gyest 2 évre korlátozó parlamenti döntés után) pedig a harmadik év visszaállítását jelentette volna.
A tanulmány egy lehetséges kapacitásbővítés várható hatásait, pontosabban az 1-3 éves gyerekek napközbeni ellátásának (bölcsőde, családi napközi, vagy más) bővítési lehetőségeit és költségeit vizsgálta. Felmérte, hogy kistérségi szinten hol van a legnagyobb kapacitáshiány, hol lenne különösen nagy a bővítés várható megtérülése, hogyan lehet a bővítéssel a lehető legnagyobb hatást elérni.
A tanulmány végén a finanszírozási rendszer átalakításának irányára és lehetséges forrásaira is tettünk javaslatokat, melyeknek csak egyik eleme a Magyar Nemzet által kiemelt utalvány. Míg gyermek-támogatásra összességében sokat költünk, a napközbeni ellátásra fordított kiadások aránya nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony Magyarországon. Azokban az országokban, ahol hozzánk hasonlóan sokat költenek a gyermekes családok támogatására, Ausztria kivételével mind lényegesen nagyobb a természetben – elsősorban napközbeni ellátás formájában – adott támogatások aránya. A költségvetés helyzete mellett ez is azt indokolta, hogy a bővítés forrásait az ellátórendszeren belül keressük.
A Duna Televízió műsorában megszólaltatott óvónő szerint a 28 500 forintos bölcsődei díjból nem lehetne működtetni egy bölcsődei férőhelyet: azt sugallva, mintha a javaslatunk szerint a jövőben ez lenne az bölcsődék finanszírozásának egyetlen forrása. Tanulmányunkban azt hangsúlyoztuk, hogy a családi napközik és bölcsődék jelenlegi állami támogatásának megtartása mellett, kiegészítő és mindenki számára átlátható bevételként jelenne meg az intézmények számára az utalvány. A szülői hozzájárulás a költségek 20-25 százalékát fedezné.
Ez egyrészről a szegényebb települések helyzetét javítaná, ahol az önkormányzat nem tudja saját forrásból kipótolni a költségek 30-40 százalékát fedező normatívát. Források hiányában pedig inkább nem nyitnak bölcsődét. Másrészről, az utalványok a költségvetési források eredményesebb felhasználását eredményeznék, amennyiben az intézményes ellátások kínálatának bővüléséhez és a szülők igényeinek jobban megfelelő, sokszínűbb és rugalmasabb ellátórendszerhez vezetnek.
Végül, ugyanebben a műsorban Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke véleményét úgy idézik, mintha az cáfolná az utalványos javaslat munkába állást ösztönző hatását. Ezt két okból is vitatjuk: egyfelől, Szabó Endre nem cáfolta, hogy az utalvány növelné a munkába állást, hanem arra utalt, hogy tovább csökkentheti a gyermekvállalási kedvet. Másfelől, a gyermektámogatások termékenységi hatásának – a tanulmányunkban is összefoglalt – nemzetközi irodalma éppen azt támasztja alá, hogy a napközbeni ellátások bővítése (a pénzbeli ellátások rovására) egyszerre képes a foglalkoztatást és a termékenységet is növelni. Ennek az a magyarázata, hogy ahol van jó minőségű bölcsőde, ott nem kell a család vagy a munka között választaniuk a nőknek. Ha pedig segítséget kapnak a családi teendők és a munkavállalás összeegyeztetéséhez, akkor szívesebben vállalnak több gyermeket.
A tanulmány teljes szövege és a javaslatok kivonata is letölthető honlapunkról. A tanulmány szerzői nyitottak a javaslatcsomag pontos részleteinek ismertetésére, és lehetőség szerint rendelkezésre állnak minden szakmai és sajtómegkeresés esetében, amennyiben erről értesítést kapnak.
Közkeletű tévedés feltételezni, hogy a köz érdekében leghangosabban panaszkodók egyben a közjó legelkötelezettebb hívei is. (Edmund Burke, 1769)
Legfrisebb tanulmányainkat letöltheti innen:
| TÁMOP 3.3.1 közoktatási esélyegyenlőségi projekt értékelése (tanulmány)
| Az ÁFSZ modernizációjának értékelése (jelentés)
| Szakértői Jelentés a Poszt-Lisszaboni Stratégiával kapcsolatos magyar álláspont megalapozásához
Kérjen értesítést friss tanulmányinkról.
Korábbi tanulmányainkat megtekintheti itt.